Tekerj az egészségedért!

A balatoni kerékpáros szolgáltatások fejlesztésére nyert 1,2 milliárd forintos projekt megvalósításáról írt alá együttműködési megállapodást 13 szakmai szervezet pénteken Balatonfüreden.

Princzinger Péter, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke elmondta, hogy a forrás harmadát a 206 kilométeres balatoni bringakörön túl 600 kilométernyi új kerékpáros útvonal kijelölésére fordítják, bevonva a "vérkeringésbe" a háttértelepüléseket, a Balaton-felvidéket, a Kis-Balatont, és a dél-balatoni térséget is. Körülbelül ugyanekkora összegből három kiemelt szolgáltató-központot hoznak létre Balatonfüreden, Keszthelyen és Balatonföldváron, ezeknél egyebek közt lehet majd kölcsönözni, információt, műszaki segítséget, bicikli-szállítást, vagy túravezetést is kérni.

London, (MTI) - A kerékpározás nem károsítja a férfiak szexuális egészségét egy új tanulmány szerint, melyben futók, úszók és kerékpárosok adatait hasonlították össze.

A kutatás eredményei ellentmondanak a korábbi tanulmányoknak, melyek szerint a kerékpározás negatívan hat a férfiak szexuális és húgyúti egészségére - írta a BBC hírportálja. A kutatók szerint "az előnyök számosabbak a hátrányoknál", a kerékpáros munkába járás például "felére csökkenti a rák kockázatát".

A kutatók 2774 brit, kanadai, ausztrál és új-zélandi kerékpáros, valamint 539 úszó és 789 futó adatait vizsgálták meg kérdőívek alapján, melyekben szexuális és húgyúti egészségükről számoltak be.

A három csoport egészségi állapota a két területen nem mutatott jelentős különbségeket, bár néhány biciklis hajlamosabb volt a húgycsőszűkületre.

Nem volt szignifikáns különbség a szabadidős és nagy intenzitással edző - több mint két éve, több mint heti háromszor, több mint napi 40 kilométert tekerő - kerékpárosok között.

A Journal of Urology című szaklap friss számában közölt tanulmány szerzői szerint a korábbi kutatásokban nem voltak kontrollcsoportok, melyek adataival összevetették volna a kerékpárosokét, valamint a résztvevők létszáma is kicsi volt.

,,A kerékpározás szív- és érrendszeri előnyei óriásiak, az ízületeket pedig nem károsítja. Az egészségi előnyök, melyeket a biciklisek élveznek, messze túlszárnyalják az esetleges kockázatokat" - mondta Benjamin Breyer, a

San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem urológiai tanszékének kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Azt is megállapították, hogy a kerékpárosoknak statisztikailag szignifikánsan magasabb volt az esélye a nemi szerv zsibbadására, ám ha a biciklin töltött idő több mint 20 százalékában állnak, a kockázat jelentősen csökken.

A kutatók a jövőben azokat szeretnék megvizsgálni, akik több ilyen zsibbadásról számoltak be, hogy megtudják, vajon a probléma későbbi egészségügyi gondok előfutára lehet-e.

Ezen a héten megint nem sikerült úgy edzenem, ahogy szerettem volna. Hétfőn és kedden esett, ezért szerdán-pénteken és vasárnap tekertem.

Mind a szerdai, mind pedig a pénteki egy nagyon nyugodt kerékpározás volt. Az erdőben még érezni lehetett az eső nyomait, így szó sem lehetett semmi féle komolyabb edzésről. Bár, nekem ez is megfelelő volt…

Vasárnap reggel úgy ébredtem, hogy ,,van lábam”. Azaz neki megyek 2 körnek, és valszeg meg lesz a hőn áhított 2 órás tekerés. Ez az idő csak azért érdekes, mert állítólag innen indul a fogyás… Megittam vagy 6-8 deci folyadékot és indulás.

A 7 órai indulásnál nem volt melegem… Aztán, ahogy elkezdtem tekerni már nem volt gond. Ráadásul nem is volt igazán forgalom így tudtam menni. Az erdő is szuper volt. Felszáradt a sár az utakon, és így felkeményedett talajon már érezhetően jobb volt hajtani. Sóstóra érve megállapítottam, hogy lassan ébredezik a fürdőhely. Visszafelé nagyon sok futóval találkoztam az erdőben, és ez jó volt. Inspirált.

A második kör szenvedéssel indult. A melegben kiderült, hogy mennyire hiányzik egy kis folyadék. De az nem volt. Útszéli kutakból meg nem akartam inni. Az erdőbe érve aztán valamennyire rendbe jöttem. A hűs és oxigén dús levegő rendbe tett. Jól jött az is, hogy a nyírfásnál a dombot a felétől ezúttal is megsétáltam. Sóstón azzal biztattam magam, hogy mindjárt forduló… Aztán eljött a forduló (Berenát utca – Fürdő utca) és betekertem Sóstóra. Majd elindul az erdő irányába.

Az úton végig hallottam az endomondo alkalmazást, de nem értettem pontosan, nem volt felvéve max.-ra a hangerő… Amikor megálltam a házunk előtt az okostelefonom 1:58:29-et mutatott… Kicsit csalódott voltam, de ma is piszkosul elfáradtam. Az 1956 elégetett kalória viszont nagyon tetszett :D

Ma reggel úgy keltem, hogy ha valamikor, akkor ma meg lehet a 2 órás tekerés. Tegnap kirándultam, és mondtam a társaimnak, hogy mire készülök, mindenki biztatott. Az elmúlt két hét nagyon zaklatott volt, eső és lakásfelújítás miatt hoztam ugyan az tekeréseket, de nem olyan volt, amilyet szerettem volna.

Hét óra tájban indultam, és azon gondolkoztam, hogy az alapkörömből, a 12 kilométeresből csinálok kettőt. Igen ám, de ahogy mentem elkezdtem gondolkozni azon, hogy az egyik ismerősöm Nyírszőlős felé kerékpározott, és az 16 kili volt. Illetve a Facebookon egy szaktopicban láttam, hogy valaki szintén arra ment.

A nagy gondolkodásnak az lett a vége, hogy a Kótaji vasúti átjáró után nem fordultam be az erdőbe, hanem elindultam Nyírszőlős felé. Mondanám, hogy szórakoztató volt az út, de nem volt az. Csak tekertem és tekertem… Néha egy-egy kutya megugatott, de egyébként semmi rendkívüli. Elég unalmas volt, és a fenekem is nehezen bírta a nyerget.

Egyszer csak elfogyott a kerékpárút. Amin meglepődtem, mert azt hittem a Nyírszőlősi kerékpárút Nyírszőlősig tart. De nem. Örömmel láttam aztán, hogy nem messze kocsik térnek le jobbra, és éles logikával rájöttem, hogy ott fordulok majd le én is Nyírszőlős központja felé. Ez az utat ismertem, hiszen nem egyszer voltam arra kocsival. Nyírszőlősön nem volt nagy mozgás, szépen átgurultam.

Nyírszőlős után, a Verba tanya sarkánál láttam egy kis árnyékot, és megálltam vagy fél percre. Gyorsan rendbe szedtem magam – nem volt nálam se csoki, se víz – és folytattam az utamat. Sajnos, nem lett jobb, még rosszabb lett. A következő szakaszon minden bajom volt, de hát túl sok választásom nem volt…

A Kemecsei útra fordulva, meglepve láttam, hogy milyen keskeny az út. A Róka dombra felbírtam volna hajtani, de úgy döntöttem, hogy a tetején sétálok egy kicsit. A kb. 30 méter séta megtette a jótékony hatását. A dombról való legurulás után simán bírtam hajtani. Nem éreztem semmi nyűgöt. A séta megtette jótékony hatását, teljesen felfrissültem.

Sóstón simán áthajtottam, majd amikor beértem az erdőbe, elkezdtem szidni magam. Olyan kellemes hűs, friss volt az erdei levegő, hogy nem is értettem minek kellett nekem Nyírszőlős felé mennem a reggeli nagy melegben? A nordic walkingosok és a futók nagyon aktívak voltak. Így hallva a telefonom (Endomond alkalmazás), hogy hol is járok kilométerben és időben, elhatároztam, hogy csinálok még egy kis kört. Hátha meg lesz a 2 óra…

A Korányin pörgettem, ahogy tudtam. Érdekes, hogy nem éreztem magam egyáltalán fáradtnak. Amikor visszanéztem az Endomondo segítségével a részidőket, nem lepődtem meg, hogy itt mentem a legjobb időt. Azaz a legjobb kilométer átlagot. A 21. kilométert 3 perc 35 másodperc alatt tettem meg. Az erdőbe fordulva természetesen visszalassultam, de élveztem a hűst, a jó levegőt.

Haza érve meglepve láttam, hogy ,,csak” 1 óra 52 percet tekertem. A 24,18 km nem rossz, de lehetett volna jobb. Összességében nem vagyok elégedetlen. A jövőben igyekszem minél többször elmenni, kerékpározni. Akár minden nap is. Bár ez aligha jön össze. A két óra ezeken nem cél, de ha lesz hozzá lábam, akkor megpróbálom…

Köszönet Kovács Gergőnek a motivációs képért.

Ma reggel gyorsan le tudtam a piacot, elrendeztem a családot, és indultam tekerni. Már nagyon hiányzott. Vasárnap óta délutánonként esett az eső, ezért nem tudtam edzeni. Pedig a sok íróasztal, gép előtt eltöltött órát éreztem a lábamba.

Mielőtt elindultam volna, beugrottam a kerékpárszervizbe.  Gondoltam fújnak a kerekekbe, no meg felszerelnek egy italtartót a kerékpárra. A tulaj felesége az első pillanatra kiszúrta, hogy a hátsó kerék külsője nem jó, mert meg van szakadva, ki van feselve. Így aztán külső cserét kellett csinálni… Nem voltam bosszús a csúszás miatt, inkább örültem, hogy nem az erdőben szakadt ki.

A szokott útvonalon mentem, a kerékpár utakon nem is volt gond. Az erdőbe érve friss erdei illat és sár fogadott. Nem is láttam kerékpár nyomot, csak egy terepcipőst. Pár száz méter múlva már nem látszott a kerékpárgumim mintája, de ha lassabban is, de tudtam haladni.

A nyírfás részen levő lejtőt viszont nem bírtam meghajtani. Pár méter után egyszerűen leálltam. Mintha lesüppedtem volna, vagy valaki fogta volna a bicajt, hogy nem bírjak menni. A felázott homok rendkívül vendégmarasztaló volt.

Féltem, hogyan fogok elvergődni Sóstóig, de végül is csak egyszer csúszott meg alattam a kerékpár. A tócsákat – ha lehetett – igyekeztem kikerülni, de sajnos nem mindig lehetett.

A Kemecsei utat keresztezve örömmel láttam, hogy épül a kerékpárút átvezetése. Szuper lesz ez a futóknak, kocogóknak is. Ha a vasúti átjárót is rendbe rakják, akkor pláne.

Hazafelé az egyik futóval nagyon összeakaszkodtunk. Amikor elmehettem volna tőle, akkor hívást kaptam, és felvettem a telót. Aztán amikor el akartam mellette menni be kellett mögé sorolnom, mert a pocsolyák miatt nem tudtam előzni. A tornapálya egyenesében sikerült végleg lehagynom.

Összességében kb. 70 percet tekertem, 12 kilométer. A szokásos útvonalon. Sajnos az endomondo alkalmazás a telefonhívás miatt leállt. Jól éreztem magam utána :D

Vasárnap reggel korán keltem és már negyed nyolckor a nyeregbe pattantam. Találtam egy cikket a neten, és azon elmélkedtem. A cikk címe: ,,6+1 ok, miért a kerékpározás a legalkalmasabb a fogyni vágyóknak”. Forrás. Mellesleg ma azért sikerült egy órán belül teljesíteni a 12 kilométert, mert meghajtottam az emelkedőket, illetve nem kaptam sorompót, illetve az utakon nem volt nagy a gépkocsi forgalom.

1. A kerékpározás nem gyilkolja az ízületeket
Ez az állítás megcáfolhatatlan. +100 kilósan – legyünk finomak – nem lehet futni, kocogni. Csak a séta, a nordic walking jöhet szóba. És persze a kerékpár. Nekem amióta 2 éve tekerek, azóta nem fájtak az ízületeim. Séta közben fáj a derekam, kerékpározás alatt még sohasem fájt. Séta közben, és utána gyakran fájt a jobb térdem. A kerékpározás alatt sohasem éreztem még.


2. A legnagyobb izmokat edzi
A kerékpározás a legnagyobb méretű izmokat hozza mozgásba, azaz még edzetlenül is viszonylag nagy energiát vagyunk képesek mozgósítani, másrészt minél nagyobb az izommunka, annál nagyobb a zsírégetés. Remek dolog, ha az embernek szép nagy bicepsze van, de nehéz egy fejlett bicepsz izommal annyi kalóriát elégetni, mint a kerékpározás közben használt nagy izmokkal. Így, ha a nagy izmok zsírégetési hatékonyságát javítjuk, akkor érjük el a legjobb eredményt a fogyásban.

Logikus… Érdekes, hogy izomfájdalmat nem szoktam érezni. Egyedül a jobb lábam alsó részében szoktam fájdalmat érezni. De idővel az is elmúlik.


3. Edzi az izmot a hatékony zsírégetésre
A rendszeres, több órás kerékpározások hatása, hogy javul az izmok hajszálerezettsége, ezáltál hatékonyabb a keringés, több oxigént tud a szervezet odaszállítani, aminek révén több üzemanyagot (zsírt) tud elégetni. Zsírégetés kizárólag aerob környezetben lehetséges, ha nincs oxigén, akkor a zsírbontás is szünetel. Az oxigénellátáson kívül a mitokondriumok is gyarapodnak, ami hatékonyabbá teszi az energiaellátást - tehát az izom többet tud dolgozni, több üzemanyagot tud felvenni.

Több órás? Vagyis legalább kettő… Hm, akkor jó lenne elérni nyár végére a rendszeres 1,5-2 órás tekerést.


4. Javítja a zsírsejtek mobilizációját
Mivel a munkához energia kell, és az energiát a zsírraktárakból fedezzük az első 30-50 perc után, javul a hozzáférés ezekhez a raktárakhoz, hamarabb és hatékonyabban használja a szervezet ezt az energiaforrást - és nem csak kerékpározás közben. Ez különböző enzimek, fehérjék számának növekedését is jelenti, amik ebben a folyamatban részt vesznek.

Szuper! Ezek szerint amit eddig is tekertem fogyókúrailag eredményes volt.

5. Nagymértékben fokozza az energiafelhasználást
Egy óra tempós kerékpározás akár 5-600 Kcal-t is igényelhet, ami 60-70 gramm zsír. Ha változatlan mennyiséget eszünk, akkor heti ötször egy óra tekeréssel máris veszítünk 350 gramm zsírt, ami egy hónap alatt 1-1,5 kilogramm. És ez még csak nagyjából a munkába járásnak felel meg a legtöbb embernél. Pár évig motorizált kétkerekűekkel jártam, és villámgyorsan összejött 10 kg feletti plusz, pedig sokkal kevesebbet ettem, mint manapság. Jó érzés, amikor a csülköt nem kell kerülni, ha jól esik, egy tábla csoki, gyorséttermi kaja is lecsúszhat lelkiismeret furdalás vagy súlynövekedés nélkül. Persze a táplálkozás minősége és kiegyensúlyozottsága is fontos, de aki sokat teker, az nem szorul zöldség és zsírmentes csirkemell diétára... Minél jobban nő a tempó és az edzésmennyiség, annál többet lehet úgy enni, hogy veszítünk a zsírpárnákból. Fontos megjegyezni, hogy nem szabad éhezni, a kerékpározás akkor hatékony, ha a szervezet kipihent és feltöltődött, minden értelemben.

Jó így ezt olvasni, de egyúttal kiábrándító valóság is. Minden egy irányba mutat: sok tekerés. Vagyis az lenne az ideális, ha naponta kerékpározna az ember legalább 2 órát. Ami nem kevés. Sőt! Nagyon is sok egy magamfajta halandónak. A mai 12 kilinél nincs holtpont, de egy 18-22-nél már kettő is szokott lenni. Ezeken hamar túljutok, de hát akkor is…Ha jobban belegondolok, akkor ez azt jelenti, hogy kell menni 2 Sóstó kört és ráhúzni még egy 5 kilist. Egyelőre elég Mission Impassible-nek tűnik…De hát majd látjuk…


6. Akkor is fogyaszt, ha már letettük a bringát
Sok edzésen lehet hallani, hogy 30 percen keresztül égetjük a zsírt. Ez nem igaz, az első harminc percben a zsírtartalékunk érintetlen. Ugyanakkor, ha elég intenzív az edzés, akkor a felborított egyensúlyt vissza kell állítani, és ez órákat is igénybe vehet. Ilyenkor történik a valós zsírégetés, az izmok helyreállítása, építése - és ehhez a zsír adja az energiát. A kerékpározás ennél annyival tud többet, hogy részben a hosszúsága, részben az aerob munkavégzés miatt már edzés közben elkezdődik a zsírnak, mint energiaforrásnak a felhasználása, javul a zsírbontás és hozzáférés hatékonysága, így a későbbi, pihenés és alvás közben történő helyreállító, egyensúly teremtő folyamatok alatt is könnyebben fér hozzá a szervezet a tartalékokhoz.

+1. A kerékpározás nem csak sport, hanem közlekedési eszköz is. Kisebb bevásárlást, rokonlátogatást, kirándulást is el lehet intézni edzés közben, amivel időt és/vagy pénzt is spórolunk. Erre szükség is van, hiszen a megnövekedett energiaigényt fedezni kell, plusz aki sportol, annak a minőségre is figyelni kell, háztartási kekszen és csapvizen nem lehet minőségi edzéstervet kivitelezni.

Ma reggel Zsombornak volt kedve kerékpárral menni nagymamához. Így úgy döntöttem, hogy én is kerékpárra ülők, és elmegyek tekerni egyet. A Korányin, Kemecsein kimentem Sóstóra. Aztán műúton vissza a Tanárképzőig. A felüljáróra meglepő módon simán felmentem. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen combos vagyok :D

Míg gurultam lefelé a felüljáróról, elhatároztam, hogy megyek még egy kört. Tekintettel arra, hogy a Stadion előtt munkások dolgoztak, ezért a Tanárképzőnél lefordultam jobbra, és úgy mentem át a Kótaji útra. És be az erdőbe.

Az erdőbe olyan kellemes, hűs levegő csapott meg, hogy egyből elfelejtettem, hányadik kilométernél járok. Az viszont eszembe jutott, hogy a Diósgyőr tegnap este borzasztó teljesítményt nyújtott az Európa Ligában. A máltaiak sokkal motiváltabbak voltak – jegyezte meg az edző. Nos, ha a focisták nem is motiváltak a sok pénztől, de én elég motivált voltam ma, az egészségemért.

Összességében ma 18,3 kilométert tekertem, 1:27:04 alatt.

Tegnap és tegnapelőtt este szakadt az eső, így ma mentem el tekerni. Nem volt hozzá nagy kedvem, de arra gondoltam, hogy egy testkarbantartásra, és egy fejtisztításra jó lesz. Az elmúlt 2 hónap után végre lezárult egy ügylet, aminek az a legnagyobb hozadéka, hogy vége lett…

A szokásos úton mentem, nem is nagyon emlékszem semmire. Csak gondolkoztam, járt az agyam. Amikor befordultam az erdőbe, akkor vettem észre, hogy ma is milyen szép az erdő. A hosszú egyenesben elég nagy volt a mozgás. A dombra felfelé majdnem felmentem. Lehet, ha erőltetem sikerül.

Sóstón mentem egy kört. Nagyon sokan sétáltak a tó körül, meg futottak és kerékpároztak is. Tiszta olyan üdülőterületes hangulat volt. Haza felé nem történt különösebb esemény. Hacsak az nem, hogy a Jósavárosban tettem egy közel másfél kilis kört.

Összességében 13 kilométert tekertem, kb. 60-65 perc alatt.

Szombaton elmentünk a családdal Bogácsra fürödni, László napot ünnepelni. Én csak 2x30 percet voltam a meleg vízben, de így is jól elfáradtam. Vasárnap reggel fél nyolc tájban ébredtem. Gyorsan összekaptam magam és elindultam, hogy lenyomjam a szokásos penzumomat.

A napos idő ellenére melegítőt vettem fel, ami nem is volt egy rossz gondolat, mert a Sóstói úton szembe szélben kellett haladnom. Így aztán le is tettem arról, hogy elmenjek a körútig. Érdekes volt, hogy a Kótaji úton viszont nem éreztem a hátszelet.

Ahogy az erdőbe fordultam találkoztam egy futó sráccal. Elég jó iramban futott. Megelőztem, de éreztem, hogy nincs messze tőlem. Így aztán a kisdombokat meghajtottam, majd elég jó tempóban fordultam rá a hosszú egyenesre. A hosszú egyenes vége felé találkoztam két séta kerékpárossal. Nagyon lassan tekertek, beszélgettek közben. Gondolkoztam azon, hogy megelőzöm őket, de ha 100 méter múlva a dombra fel le kell szállnom, mert nem bírok felfelé menni, akkor az égő lesz. Így aztán beálltam a sorba. Vagyis némileg lemaradva, mert nem érdekelt, hogy mit beszélnek.

A dombra felfelé utolért a futó srác. Pár száz méterre meg én értem utol. És véglegesen el is mentem tőle. Sóstón mentem egy kört a tó körül, majd elindultam haza. Az erdőben nagy volt a nyüzsi. Jöttek-mentek a futók, a nordic walkingosok, és a kerékpárosok. Amikor lehetett mentem, amikor nem, akkor igyekeztem gurulni.

70 perc körül tekerhettem, nem fáradtam el, jólesett.