Tekerj az egészségedért!

Szombaton elmentünk a családdal Bogácsra fürödni, László napot ünnepelni. Én csak 2x30 percet voltam a meleg vízben, de így is jól elfáradtam. Vasárnap reggel fél nyolc tájban ébredtem. Gyorsan összekaptam magam és elindultam, hogy lenyomjam a szokásos penzumomat.

A napos idő ellenére melegítőt vettem fel, ami nem is volt egy rossz gondolat, mert a Sóstói úton szembe szélben kellett haladnom. Így aztán le is tettem arról, hogy elmenjek a körútig. Érdekes volt, hogy a Kótaji úton viszont nem éreztem a hátszelet.

Ahogy az erdőbe fordultam találkoztam egy futó sráccal. Elég jó iramban futott. Megelőztem, de éreztem, hogy nincs messze tőlem. Így aztán a kisdombokat meghajtottam, majd elég jó tempóban fordultam rá a hosszú egyenesre. A hosszú egyenes vége felé találkoztam két séta kerékpárossal. Nagyon lassan tekertek, beszélgettek közben. Gondolkoztam azon, hogy megelőzöm őket, de ha 100 méter múlva a dombra fel le kell szállnom, mert nem bírok felfelé menni, akkor az égő lesz. Így aztán beálltam a sorba. Vagyis némileg lemaradva, mert nem érdekelt, hogy mit beszélnek.

A dombra felfelé utolért a futó srác. Pár száz méterre meg én értem utol. És véglegesen el is mentem tőle. Sóstón mentem egy kört a tó körül, majd elindultam haza. Az erdőben nagy volt a nyüzsi. Jöttek-mentek a futók, a nordic walkingosok, és a kerékpárosok. Amikor lehetett mentem, amikor nem, akkor igyekeztem gurulni.

70 perc körül tekerhettem, nem fáradtam el, jólesett.