A mai edzés, bár 17 óra tájban indult, 26 fok volt. Én ezzel nem igazán törődtem, melegítőben, pólóban és pulóverben pattantam kerékpárra.
Nem volt nagy kedvem az egy órás tekeréshez. Az izmaimat fáradtnak éreztem, de ahogy megcsapott az erdő illata már éreztem, hogy jól döntöttem, amikor elindultam. Az út helyenként még mindig mély volt, de a maradék pocsolyákat remekül ki lehetett kerülni.
Az akácosban belefutottam pár kutyasétáltatóba. Nem nagyon majréztam, mert láttam fogják őket. Csak egy maradt szabadon, az viszont amikor elmentem mellette elkezdett futni. Szerencsére nem akart rám ugrani. Az meg nem zavart, hogy versenyezni akart velem. Vagy 30-40 méter után a kutyus visszafordult a gazdájához.
Sóstón nem történt semmi rendkívüli. Csináltam pár fotót és irigykedve néztem a sort a fagyizó előtt. Visszafelé elém került egy kb. 40-50 fős vegyes (kicsik és nagyok) csoport. Nem 2 perc volt, amíg áthámoztam magam rajtuk. Szerencsére még a lejtő előtt. Így ma is gurultam egy jót.
Ahogy hazaértem első dolgom volt, hogy bevegyek egy só tablettát. Amitől aztán az izmaimnak érezhetően jobb lett.
